Igazából elég kevés hír van, de nem akarlak titeket friss nélkül hagyni. Majd a hétvégén valamikor jön a szülinapi dizi, addig dolgozok rajta... ötlet az van, majd meglátjuk. Szóval amit ma hoztam az két spanyol magazinból scan. Az egyiken konkrétan Emmával a másikon a HFD-vel foglalkoznak. Egyébként a Kutyaszálló-ról írnak a BravoGirl mostani számában, majd onnan is hozok képet.

3 kép 2 mappában az Emma-Roberts.org galériájában

Megértjük hogy felnőttesebb szerepekre vágyik, de ez mégiscsak meglepő. A Bloody Disgusting nevű horrorfilmkre szakosodott oldal nemrég adta hírül, hogy Emma Roberts fogja az egyik főszerepet játszani Russel Mulcahy 'Grimm' című filmjében. A film a Quinn családról szól, akik a Massachusetts állambeli Marburg-be költöznek - egy vároba, amelyről kiderül, hogy a Grimm testvérek által kitalált legszörnyűbb rémálmok kísértik. (Nem igazán tudtam visszaadni a lényeget a fordításban, elnézést, de remélem érthető.) Nos, Emma, bármilyen meglepő is legyen ez a film a 'Kutyaszálló' után, mi mindenben támogatunk. :)

Emmánk tegnap a Bedford Orvosi Rendelőben járt Beverly Hillsben mostohaapjával. Láthatjuk két képen, hogy Emma köhög, de mosolyog, így valószínűleg nincs komolyabb baja. Az egy hét múlva 18. születésnapját betöltő színésznő kedvenc pink békejeles sálját is magára öltötte, és egy italt szorongatott kezében. Az orvos meglátogatása után egy vidámabb helyre ment, és beültek ebédelni a Judi's Deli étterembe. Egy videó is megjelent, amelyen láthatjuk, amint beszáll a liftbe az orvosi rendelőben.

5 új kép a galériában

A film alapjául Lois Duncan Hotel for Dogs című regénye szolgált. Lauren Shuler Donner producer nagy kutyarajongó lévén fontosnak találta a városi mese üzenetét és alkalmasnak ítélte a megfilmesítésre.
- A Kutyaszálló ugyanannyira kalandfilm, mint amennyire vígjáték - magyarázza Shuler Donner. - Andinek és Bruce-nak eredeti ötletekkel kell előállniuk, hogy elrejtsék kiskutyájukat, Pénteket, azután az összes kóbor kutyát, akiket találnak. Minél több kutyust mentenek meg, annál veszélyesebb helyzetbe kerülnek. Bruce-nak mindig új találmányokat kell alkalmaznia, hogy a kutyák elégedettek legyenek és csendben maradjanak. A humor pedig a kutyák személyiségéből és egymással való viselkedésükből fakad - az egyik szeret mindent megrágni, míg egy másik vonyítani kezd, ha nem nézhet ki az ablakon… A film egyik kulcsjelenetében Andi azt mondja az öccsének, hogy meg kell próbálniuk Pénteknek igazi családot találni, de a fiú erősködik, hogy ők az igazi családja - mondja Shuler Donner. - Végül befogadják ezt a rengeteg kutyát, és tényleg azzá az igazi családdá válnak, amiről Bruce beszélt.
Thor Freudenthal direktornak ez az első mozifilm-rendezése; ő a történet mondanivalói közül a valahová tartozás fontosságát emeli ki: - Érdekes párhuzamot von a gyerekek és a kutyák között. Bár tudtam, hogy kockázatos lehet első mozifilmemben gyerekekkel és állatokkal dolgozni, felismertem a történet fontosságát és úgy döntöttem, megéri. Jason Clark producer korábban már dolgozott Freudenthallal a két Stuart Little-filmen, a rendező számítógépes karakterekkel szerzett tapasztalatai alapján Clark úgy vélte, tökéletes választás a Kutyaszálló rendezésére.
- Csodáltam Thor kreativitását és tehetségét az olyan karakterek és pillanatok megteremtésében, amelyek a látványra építkeznek a párbeszéd helyett - mondja Clark. - Tudtam, hogy képes lesz a kutyaszereplőket olyan tulajdonságokkal felruházni, hogy mindannyian megszeretjük őket.

Shuler Donner eltökélt szándéka volt, hogy a Kutyaszálló a látvány alapján kiemelkedjen a többi családi film közül, és úgy véli, hogy Freudenthal animációban szerzett tapasztalata segített neki egyedi látásmódot kialakítani. - Megnéztünk egy általa rendezett rövidfilmet, és három perc alatt meggyőződtem arról, hogy ő a mi emberünk - mondja a producer. - Elképesztő volt, ahogyan keretet választott a képekhez, a kamerát mozgatta, a színeket és fényeket használta.
- Az is fontos volt továbbá, hogy olyasvalakit válasszunk, aki jól kijön a gyerekekkel, vagyis nem túl mogorva - mondja a producer a rendezőről. - Ő nagyon kedves, és a gyerekek gyorsan megszerették.
Ivan Reitman executive producer megjegyzi, hogy Freudenthal munkájának különleges hangulata ki fogja emelni a futószalagon készülő többi családi film közül. - A Kutyaszálló nagyszerű történet és nagyon vicces. Szerettük volna, ha ezt a kitűnő ötletet olyasvalaki valósítja meg, aki a történetet az egész család számára élvezhetővé tudja tenni - a szülőktől a tiniken át a kisgyerekekig.

Andi, a villámgyors eszű, öccsét védelmező idősebb nővér szerepére a filmkészítők Emma Robertset választották. - Végeredményben olyasvalakit kellett találnunk, aki képes a vállán vinni az egész filmet - mondja Freudenthal. - Rendkívül nehéz volt rábukkanni a megfelelő színésznőre. Emma profizmusa lenyűgöző. Ért a filmkészítés nyelvén, és elképesztő volt látni, mennyire felkészült. Őt elnézve a filmben azt hinnénk, ez ennyire egyszerű.
Roberts nagy örömmel vállalta a szerepet, különösen a karakter érzelmi fejlődése miatt. - Andi fiús lány, de megfontolt, és mindig vigyáz a kisöccsére, Bruce-ra -jellemzi szerepét. - A közösen átélt kalandok során, miközben megmentik a kutyákat és új barátságokat kötnek, olyasmit nyernek, ami nekik addig sosem volt.
- Andi és az öccse is nagyon erős karakterek, mert magukról kellett gondoskodniuk és meg kellett tanulniuk egyedül boldogulni az életben - mondja Freudenthal.
Andi kisöccsének, Bruce-nak szerepére, aki a filmben a zseniális feltaláló szerepét is betölti, a filmkészítők az egész országra kiterjedt keresést folytattak, amíg megtalálták a megfelelő színészt Jake T. Austin személyében.
- Jake elég későn tűnt fel a szereplőválogatás során, miután már csaknem nyolcvan fiút meghallgattunk - emlékezik Jason Clark producer. - Nagyon jól játszotta a megható jeleneteket, átérezte a szerepet és megértette az időzítés fontosságát is. Amikor egy vicchez ért vagy humoros szövegrészhez, mindig tudta, mikor kell folytatni vagy megállni.
A Pénteket alakító négylábú színész valójában egy Cosmo nevű lelenc. - Minél több kóbor kutyát szerettünk volna alkalmazni, és aztán otthont találni nekik - mondja Shuler Donner. - Kifejezetten szép kutyák helyett olyanokat kerestünk, akik képesek kapcsolatokat kialakítani és érdekes az egyéniségük.

Lenny és Georgia a hotel eredeti lakói. Lenny, a 70 kilós bullmasztiff gyengéd óriásként védelmezi Georgiát, a harcias Boston terriert, "aki” kicsi ugyan, de annál nagyobb egyéniség.
- Lennynek az a legfontosabb, hogy láthassa a külvilágot, úgyhogy mindig nyitva akarja tudni az ablakokat - magyarázza Mark Forbes idomár. - Ha Lenny nem lát ki vagy nincs nyitva az ablak, vonyítani kezd, ami lebuktathatja az egész tervet.
Georgia, Lenny társa kényszeresen visszahoz minden eldobott tárgyat. - Georgiának muszáj mindig futnia valami után, felvennie és visszavinnie valakihez, aki megint eldobhatja - folytatja az idomár. - Bruce végül feltalál egy eldobógépet, hogy a kutyus egész nap játszhasson vele.
Cooper, Shep és Romeo három olyan kutyus az állatkereskedésből, "akiket” Andi Dave könyörgésére fogad be. Mindhármuknak van egy olyan tulajdonsága, ami miatt senki sem akarta hazavinni őket. Cooper angol bulldog, aki mindent megrág. - Falat, rendszámtáblát, cipőket, mindent - mondja Forbes. - Még egy ketrecből is ki tudja rágni magát.
Shep, az energikus border collie nem tudja kordában tartani terelőösztönét. - Shep szereti egy kupacba terelni az embereket úgy, hogy köröz körülöttük - veszi át a szót a rendező. - Végül abban segít, hogy az elveszett kutyákat a helyes irányba terelje.
Romeóra, a kínai meztelen kutyára nem illik a neve. A feje tetején ülő kusza szőrcsomótól eltekintve teljesen kopasz. - Mint mondhatnék Romeóról? - kérdezi Forbes. - Nem éppen a legszebb kutya, akit valaha láttam, de ő nem tud erről. Beleszeret a gyönyörű Julietbe, akivel elég érdekes párt alkotnak.
Juliet egy nyíratlan uszkár, akit a gyerekek a sintérek karmai közül mentenek meg. - Miután a gyerekek a hotelben lenyírják Juliet szőrét, úgy fest, akár a kutyavilág Bo Derekje, úgyhogy Romeo végigkergeti a hotelen egészen fel a tetőre, ahol egymásba szeretnek - mondja az idomár.
Végül, de nem utolsósorban ott van Henry, az ijesztő beauceron - francia fajta, amely a dobermann és a rottweiler keresztezésére hasonlít -, "akiben” valójában békés lélek lakozik. - A történet szerint Henryt egykori gazdája őrzésre akarta használni, de az egyáltalán nem illett a természetéhez - magyarázza az idomár. - A gyerekek megmentik és befogadják a hotelbe, ahol kezdi visszanyerni az önbizalmát, és végül segít a gyerekeknek egy nagyon nehéz helyzetben.
Forrás: PremierPark
A KUTYASZÁLLÓ 4 HÉT MÚLVA, FEBRUÁR 26-ÁN A MOZIKBAN!

A gyönyörű, magabiztos 18 éves Emma Roberts megbabonázhatja a gyerekeke a Paramount ’Hotel for Dogs’ című vígjátékában, de amint debütál a Sundance fesztiválon két teljesen különböző független filmmel, elárulja Paul Fischer-nek ebben az exklúzív interjúban, hogy családi filmes napjait maga mögött hagyta, ahogy belépett egy felnőttebb fázisba az életében és a karrierjében is.

Kérdés: Szóval, itt vagy a Sundance-en két filmmel. Kezdjük a ’The Winning Season’-nal.
Roberts: Nagyszerű volt Sam Rockwell-lel dolgozni. És ez egy igazán szuper film lett.  

Kérdés: Ez kosárlabdás?
Roberts: Olyan, mint az ’A Leaugue of Their Own’, csak kosárlabdával. Humoros, de ugyanakkor van súlya is. Ez egy lány kosárcsapat, akik arra vágynak, hogy komolyan vegyék őket. A fiúkat mindenki komolyan veszi, de a lányokat senki. Szóval csak megpróbálják megszerezni a tiszteletet. És az edző, Sam Rockwell, egy beilleszkedni képtelen ember, aki megpróbál tiszteletet szerezni.

Kérdés: Sokat kellett kosaraznod?
Roberts: Te jó ég. Két-három hétig gyakoroltunk a forgatás megkezdése előtt. És – igen. Nagyon jól kijöttünk a lányokkal. Igazi csapatot alkottunk, és jól szórakoztunk, amikor hülyéskedtünk és játszottunk, és szerintem jól fog kinézni a filmben.

Kérdés: Tudod, most ezen a hihetetlen utazáson vagy fiatal színésznőként. Készíthetsz nagy Hollywood-i filmet, mint a Hotel for Dogs, családi drámát, kosárlabdás filmet.
Roberts: Tudom.
Kérdés: És nem sok olyan korodbeli színésznő van, aki ilyen lehetőségeket kapna.
Roberts: Igen, nagyon szerencsés vagyok. Tudom, hogy szerencsés vagyok. Nagyon hálás vagyok ezért, mert tudom, hogy millió és millió lány szeretné azt csinálni, amit én, színészkedni. Tudod, én is egy vagyok közülük. Úgyhogy ez nagyszerű, hogy nem egyszerűen sok filmet készíthetek, hanem sok teljesen különbözőt, amik különböző közönségnek szólnak. Ez igazán izgalmas.

Kérdés: Szerinted a független filmek olyan lehetőségeket adnak neked, amilyeneket másképp nem kaphatnál? Nem úgy, mint a családi filmek?
Roberts: Uh-huh (megerősít). Úgy értem, szeretek családi filmeket készíteni. Van egy 8 éves húgom, és jó olyan dolgokat csinálni, amiket ő is meg tud nézni, de ugyanakkor szeretek olyan szerepeket eljátszani, amiknek van mélysége. És szeretem a független filmeket, mert, tudod, ezekben te és a rendező formáljátok a karakteredet. Nem a stúdió, nem a producerek azok, akik megmondják neked, mit hogyan csinálj. Csak te és a rendező, és így lesz valóságos.

Kérdés: A ’Hotel for Dogs’ vetítés után a feleségem odafordult hozzám és azt mondta ’Tudod, szerintem Emma Roberts túl idős hozzá, hogy ezeket a családi filmeket készítse’.
Roberts: Szerintem ez volt az utolsó. Az egyik. Még nem tudom. De szerintem a ’Hotel for Dogs’ volt az utolsó.
Kérdés: Szerinted elég idős és érett vagy ahhoz, hogy továbblépj a gyerek szerepektől, és igazi serdülőket játssz – mint a Lymelife-ban?

Roberts: Igen. Határozottan. Néhány hét múlva 18 leszek, és ez olyan – vicces. Amikor a ’Hotel for Dogs’-ot és a többit csináltam, a megfelelő korban voltam, de szerintem mostmár kicsit kinőttem ebből. De mindent, amin dolgoztam, nagyon szerettem, különbözőképpen, és nem bánok meg semmit. De most inkább függetleneket keresek. Olvastam néhány forgatókönyvet, amik igazán érdekelnek, és remélem lesz belőlük valami idén vagy jövőre.

Kérdés: És mi van az iskolai életeddel? Felfüggesztetted az iskolát?

Roberts: Mindkettőt csinálom. Épp most jelentkeztem egyetemre, úgyhogy most várok, hogy bekerülök e. És szeretnék menni, ha csak rövid időre is, hogy meg legyen az élmény, találkozzak új emberekkel, és új dolgokat próbáljak ki. Majdnem a fél életemet színészkedéssel töltöttem, és szerintem fontos, hogy legyen más választásom is, más hobbijaim, mivel nem csinálhatod ezt egész életedben. Nem lehet a színészet az egész életed. Más dolgokat is kell csinálnod. Szeretek írni, olvasni. Szeretem a fotózást. Más dolgok után is érdeklődök, és ez szerintem fontos.
Kérdés: Milyen formája az írásnak?
Roberts: Rövid történeteket írok. Amik viccesek. Szeretek olyan dolgokról írni, amik megtörténtek velem, vagy csak kitalálok valamit, ami mókás. Ez remek módja az önkifejezésnek, főleg, amikor nem filmezek. Meg kell nyilvánulnom, kreatívnak lenni más módokon is.

Kérdés: Ezek az érdeklődési körök képessé tesznek téged arra, hogy úgy gondold, több is lehetsz mint egy színésznő? Vagy talán rendeznél, írnál, vagy másmilyen kreatív -
Roberts: Nem, producerkedni szeretnék, szeretnék a kulisszák mögött dolgozni. Nyitott vagyok a lehetőségeimre. Nem akarom magam beskatulyázni abba, hogy „csak színésznő vagyok”. Mert szerintem nagyon sok lehetőség van, amit ki kell használni.
Kérdés: Most mi a következő?
Roberts: Most csak várom, hogy felvesznek e az egyetemre. Nemsokára szülinapom van. Meg akarom szerezni a jogsit.
Kérdés: Mit tervezel a 18. születésnapodra?
Roberts: Nem igazán tudom. Talán csak egy jó kis vacsora a családommal és a barátaimmal, és talán csak egy kisebb buli vagy valami. Nem tudom, nem akarok semmi hatalmasat.
Kérdés: Ha eldöntöd, mit akarsz az egyetemen tanulni, lesz ennek köze a drámához? Vagy valami teljesen más lenne?
Roberts: Szerintem kreatív írást vagy regényírást fogok tanulni. Irodalmat. Talán néhány filmkészítés óra. Fényképészet. Ilyesmik.
Kérdés: És a független filmek világa az, amit folytatni akarsz?
Roberts: Igen, szeretem az ilyen filmeket. Úgyértem, mindenféle dolgot szeretnék csinálni. Szeretem Natalie Portman-t, mert úgy érzem, ő mindenféle filmet készített.

Kérdés: Ő is nagyon fiatalon kezdte.
Roberts: Igen, fiatalon kezdte. És készít nagy stúdiófilmeket és függetlenfilmeket, vígjátékot, drámát. Csodálom őt ezért. És ő tanult is.
Kérdés: Kihívás számodra a kamaszkorból felnőttkorba lépés?
Roberts: Nagyon vékony jégen járunk, amikor megpróbálunk gyerekszínészből kamasszá válni. Sokan összezavarnak mindent, és eszméletlen dolgokat csinálnak. Az egész olyan, mint Anne Hathaway. Az hogy a ’Neveletlen hercegnő’-ben szerepelt, mintha nem is emlékeznénk már rá. És ott van Lindsay Lohan, mindenki emlékszik, hogy a ’Nem férek a bőrödbe’ és az ’Apád-anyád idejöjjön’-ben szerepelt, és nehéz komolyan venni. Ezért kedvelem Anne Hathaway-t, ő jó példa. Rengeteg díjra jelölték mostanában. És az, hogy Disney filmben szerepelt, amikor még fiatalabb volt – erre sokan már nem is emlékeznek.